A belvárosi élet egyik legnagyobb hátránya a kert hiánya. Jó hír azonban, hogy egy kis lakásban is szuper konyhakertet kreálhatunk magunknak. Az alábbiakban bebizonyítjuk, hogy nem kell lemondanunk erről a hobbinkról kert híján sem.
Fűszerkert
Ha még sohasem volt konyhakertünk és teljesen újak vagyunk a témában, érdemes először pár egyszerűbb fűszernövénnyel indítani, ilyenek például a bazsalikom, rozmaring, kakukkfű, menta, vagy a chili. Legelső lépésként szerezzük be a megfelelő magokat és földet a kertészetben vagy barkácsboltban (boltokban már kapható speciális föld a fűszernövények számára, de használhatunk biopalánta földet is). Először nem muszáj drága cserepeket vásárolnunk, egy tejfölös doboz tökéletes az ültetéshez. A doboz alját szurkáljuk meg és tegyünk alá egy pici tálat, hogy a felesleges víz távozhasson.
A fűszernövényekről általánosságban elmondható, hogy kedvelik a napos és meleg helyeket, így ha nincs kertünk, figyeljük meg, hogy hol van a lakás (esetleg erkély) legmelegebb pontja. Ha egyik-másik fűszerünk nagyon jól sikerül és rengeteg hajtást hoz, nem kell állandóan azt ennünk, a friss fűszereket nyugodtan fagyasszuk le kis adagokban, így bármikor elővehetjük, amikor szükségünk van rá.
Mikrozöldek
A mikrozöldek fiatal (általában 2 hétnél fiatalabb), körülbelül 8-10 cm magas növények, amelyek már rendelkeznek apró hajtásokkal/levelekkel. Ugyanúgy, ahogy a fűszernövényeknek, nekik is szükségük van földre (vagy más termőközegre, például kókuszrostra), napfényre és rendszeres öntözésre (a víz mennyisége természetesen függ az adott mikrozöld fajtájától). Előnyük, hogy több tápanyagot és vitamint tartalmaznak, mint felnőtt társaik.
Vásárláskor mindenképp jelezzük, hogy a vetőmagot mikrozöld-termesztéshez szeretnénk felhasználni, mivel ehhez speciális magok kellenek. Ültethetünk például zöldborsót, mustármagot, retket vagy vöröskáposztát is. A siker érdekében ajánlott beszerezni egy mikrozöld- ültetőszettet valamelyik bio áruházból, ezek minden alapanyagot és információt tartalmaznak az ültetéshez és gondozáshoz egyaránt. A mikrozöldek könnyen romlandóak, ezért a szüret után alaposan mossuk meg és fogyasszuk őket azonnal, vagy tegyük el a hűtőbe. A tároláshoz valamilyen jól szellőző edényt használjunk.
Csíráztatás
A csíráztatás abban különbözik a fentiektől, hogy itt nincs szükségünk földre: egy egyszerű befőttesüveggel is nekiállhatunk. Ha nem vagyunk biztosak magunkban, használhatunk csíráztató szettet. A lényeg, hogy az üvegünknek valamilyen lyukacsos fedele legyen (ez lehet műanyagfedél, de egy sima gézlap is megteszi), illetve ferdén meg tudjuk állítani az üvegünket, hisz ekkor tud csak kifolyni a felesleges víz, miközben a magok elegendő levegőt kapnak.
A magokat naponta legalább kétszer öblítsük át, különben bepenészednek. Az üveget ne tegyük ki közvetlen napfénynek és használjunk speciálisan erre a célra szánt magokat. Népszerű csírák például a retek, rukkola, brokkoli, repce, lucerna vagy a napraforgó. A kifejlett csírák egy lezárt befőttesüvegben tárolva akár két hétig fogyaszthatók.
Fontos megemlíteni, hogy a nyers csírák és mikrozöldek fogyasztása 1 év alatti gyermekek, várandós anyák, illetve idős emberek számára nem ajánlott. A növénytermesztés a gyermekek számára egy izgalmas közös program lehet a szülőkkel és ez az élmény segíthet megkedveltetni a zöldségeket a válogatós picikkel. Hiszen nincs ahhoz fogható érzés, mint amikor kiskertünkből a családi ebédhez friss csírákat tálalhatunk.