Alapvetően minden kutya szeret a szabadban lenni, így már-már közhelyszerű jótanácsként szokták mondani azt, hogy kutyát csak kertes házban érdemes tartani, ez főleg akkor igaz, ha egy nagyobb testű, nagy mozgásigényű kutyusról van szó.

A kutyusok imádnak kint szaladgálni, szimatolni, de az sem ritka, ha kaparnak, és jelölgetnek, ezeknek pedig már nem annyira szoktak a gazdik örülni. Persze azért nem kell kétségbeesni, az, hogy kutyát tartunk még nem zárja ki azt, hogy szép, és rendezett legyen a kertünk, de néhány dologra ebben az esetben fokozottan oda kell figyelnünk.

Fontos, hogy kutyusunk jól érezze magát a kertben

Első lépésben a kertünket körülvevő kerítést kell szemügyre vennünk. Ennek a magassága legalább 120 centiméter legyen, de ha nagyobb kutyáról van szó, akkor a kerítés magasságát jobb, ha 180 centiméterig megnöveljük. Figyeljünk arra, hogy a kerítés résein ne tudjanak beférni kisebb kutyusok, hiszen ők, ha egyszer erre rájönnek, kedvükre ki-be fognak járni a kertünkben.

Kutyusunk kényelme érdekében mindenképpen úgy alakítsuk ki a kertünket, hogy legyen egy árnyékos, csendes sarok, ahol kedvére szundíthat napközben, de fontos az is, hogy valahol a kerti csap körül legyen egy térkövezett rész, ahol egy nagyobb séta, kirándulás, vagy túrázás után a kutyus bundájából ki tudjuk mosni a sarat, és a koszt.

Ha konyhakertet tervezünk a palántáink védelme érdekében célszerű egy jól körül határolt, és megemelt magaságyásban gondolkozni, ha pedig kutyusunk imád ásni, akkor az ásásra csábító földterületeket kövekkel, és talajtakaró növényekkel próbáljuk meg eltüntetni. A legjobb, ha nem fából, hanem beton térkőből építjük ki a magaságyást, hiszen egy olyan kertbe, ahol egy, vagy akár több kutya is kedvére garázdálkodhat, a fa anyag általában elég hamar rágás áldozatává szokott válni.

Bizonyos növényekkel óvatosan kell bánnunk akkor, ha kutyánk van

Hibátlan, és érintetlen pázsitról ne nagyon álmodozzunk, hiszen a pázsit nem igazán szokott megmaradni a rohangáló tappancsok alatt, érdemes a kerti ösvényeket is térkővel burkolni, és attól sem kell tartanunk, hogy a beton térkő kedvencünk mancsaiban tesz kárt, éppen ellenkezőleg: A karmokat alapesetben vágni, vagy koptatni kéne, ez pedig így magától is megtörténik a szokásos napi mozgás alkalmával.

Előfordul, hogy nem csak a kutyától kell megvédenünk a kertet, hanem a kerttől a kutyánkat. A mérgező növények (tiszafa, puszpáng, aranyvessző, babérmeggy stb.) ebben az esetben kerülendőek. Ha már van ilyen növény a kertünkben mire kutyusunk megérkezik hozzánk, akkor ezeket mindenképpen kerítsük körbe műanyag háló, vagy sűrű apácarács segítségével. Emellett fontos figyelni arra is, hogy a kutyusunk jelenlétében sose permetezzünk növényvédő szerekkel, a műtrágya, vagy a trágya bedolgozását pedig soha nem hagyjuk félbe, hiszen akkor biztos, hogy négylábú kedvencünk szeretné majd „befejezni” a munkálatokat.