Kezdetben az elektromágneses kitettség csupán a Nap és a világűr sugarait, valamint a Föld természetes mágneses terét jelentette, a világ fejlődésével azonban ez hamar megváltozott. Az evolúció során az ember képes volt alkalmazkodni ezekhez a sugárzásokhoz. Felmerül a kérdés, hogy szervezetünk milyen gyorsan tudja felépíteni saját védelmi rendszerét a megnövekedett elektroszmoggal szemben- már ha ez valóban szükséges.
Az elektroszmog a világ szinte minden pontján megjelenik és évről évre drámaian növekszik. Már maga a kifejezés is egy erős negatív érzést kelthet bennünk. Számos tanulmány foglalkozik az elektroszmog lehetséges egészségkárosító hatásaival, ám ezek máig nem bizonyítottak.
Mit jelent az elektroszmog?
Általánosságban elmondható, hogy gyakorlatilag az összes elektromos berendezés, illetve távvezeték kisebb-nagyobb mértékű elektromágneses sugárzást bocsát ki. Ezt a sugárzást nevezzük összefoglaló néven elektroszmognak. A leggyakoribb használati tárgyaink- a mobiltelefon, wifi router, mikróhullámú sütő, bluetooth-al működő headset és hangszóró – mind sugároznak.
Mi az egészségügyi határérték?
Magyarországon az Európai Únió által meghatározott egészségügyi határértékek az irányadóak, melyek megállapítását hosszú évek kutatómunkája előzte meg. Rendszerint ezeket a korlátokat úgy határozzák meg, hogy megnézik, milyen hatással van az emberekre, ha bizonyos sugárzásoknak 24 órán át vannak kitéve. Mindezek alapján kijelenthető, hogy az említett értékek általában nagyon biztonságosak.
Milyen egészségkárosító hatásai lehetnek az elektroszmognak?
Sok kutatás foglalkozik a témával, amíg azonban nem rendelkezünk kellő mennyiségű hosszú távú elemzéssel, addig senki sem tudja megmondani, hogy az elektroszmog ártalmas-e az egészégünkre vagy sem. Egy-két különleges esetből nem lehet általános következtetéseket levonni az elektroszmog egészére vonatkozóan.
Vannak bizonyos kutatások, amelyek a WHO figyelmét is felkeltették, ezért ezeket a tényezőket a lehetséges rákkeltő kategóriába sorolták (ebben a kategóriában van például a kávé is.) Az egyik ilyen körülmény a távvezetékek közvetlen közelsége. Megfigyelték, hogy az ott élő emberek között nagyobb a leukémiás megbetegedések száma. A másik ilyen tény a túlzott mobiltelefonhasználat volt: az ő körükben nagyobb valószínűséggel alakult ki agydaganat.
Mi az elektromos túlérzékenység?
A betegség megjelenését szintén az elektromágneses sugárzással hozzák közvetlen kapcsolatba. A tünetek között szerepel a fáradtság, fülzúgás, szédülés, emésztési zavarok és alvási zavarok. Mivel ezek a tünetek elég általánosak, így megbecsülni is nehéz, hány ember szenvedhet ettől a betegségtől.
Hogyan védhetjük magunkat az elektroszmogtól?
Pár egyszerű lépéssel jelentősen csökkenthetjük a körülöttünk lévő elektromos és mágneses sugárzás értékét. Ha például mikróhullámú sütőt használunk, a működés közben ne tartózkodjunk a mikró közvetlen közelében. Telefonálás közben használjuk a kihangosító funkciót, vagy head setet, alváskor pedig tegyük a telefont az ágyunktól távol. Ne használjuk laptopunkat az ölünkben. Érdemes a wifi routert a ház egy olyan pontján elhelyezni, ahol jellemzően nem tartózkodunk sokat. Amikor nem használjuk elektromos berendezéseinket, akkor kapcsoljuk le őket a „stand by” üzemmódról és teljesen áramtalanítsuk azokat.
A hangsúly az elektromos berendezéseink megfelelő használatán van: ne tegyük ki magunkat feleslegesen az elektroszmog feltételezhető veszélyeinek.
