A stroboszkóp-hatás a mesterséges fénnyel, a gázkisülési csövekkel (pl. fénycső) megvilágított forgó mozgást végző tárgyakon alakulhat ki. Lényegét tekintve érzékcsalódás.

Az ilyen világítótesteknek az a tulajdonsága, hogy a rákapcsolt feszültség növelésével nem folyamatosan kezd el világítani, hanem csak akkor “gyújt be”, ha a feszültség elér egy bizonyos értéket, a lámpa gyújtási feszültségét. Ekkor minden átmenet nélkül jelenik meg a fény. A feszültség csökkentésekor ugyanígy, hirtelen alszik ki, mihelyt a feszültség lecsökken a lámpa ún. kioltási feszültségére. Ha egy ilyen lámpát pl. hálózati váltakozó feszültségre kapcsolunk, akkor a lámpa másodpercenként 100-szor villan fel, mivel az 50 Hz váltakozó feszültség másodpercenként 100-szor emelkedik a gyújtási feszültség fölé és ugyanannyiszor esik le a kioltási feszültség alá. Ha ilyen fénnyel világítunk meg egy mozgó tárgyat, akkor úgy látjuk, mintha ugrásszerűen (szaggatottan) mozogna. Ha forgásban levő testet világítunk meg ilyen lámpával, akkor előfordulhat, hogy úgy látjuk, mintha állna v. bizonyos sebességgel forogna előre v. hátra aszerint, hogy forgási frekvenciája megegyezik, ill. nagyobb v. kisebb, mint a lámpát tápláló váltakozó feszültség frekvenciája.

A stroboszkóp-jelenség következtében baleset is keletkezhet, ezért tilos fénycsővilágítást használni pl. olyan munkahelyeken, ahol a munkagépek forgó alkatrészei frekvenciaegyezés esetén állni látszhatnak.

Az alábbi videóban egy ilyen világítással megvilágított víz folyását látjuk, miközben a cső amelyen a víz folyik egy hangfalra kötve különböző frekvencián sugározva a víz útját határozza meg. Ez utóbbi már önmagában is látványos, azonban a stroboszkóp effektusnak köszönhetően úgy tűnik mintha a vízcseppek megálltak volna a levegőben.

www.youtube.com/watch?v=_PkgQQqpH2M